Kajaktúra közben egyáltalán nem mindegy, hogy miylne mély a tenger alattunk, vagy mellettünk. A nap és a hold együttes, földhöz viszonyított helyzete nagyban meghatározza a tengeri emberek életét, egy alapvetően elég bonyolult módon, de most nem ennek részleteiről írnék.

Számunkra ebből az a lényeg, hogy könnyen megeshet, hogy a szárazon sátraztunk, majd a vízben ébredünk, vagy éppen, hogy többszáz métert kell cipelni a hajót a vízhez. Ezek persze az Adrián nem nagyon fordulnak elő normális körülmények között, mivel ott maximum 1 méter körül van a kilengés. Fontosabb jelenség a vihardagály, ami az Adrián is látható nyomokat hagy, leginkább azzal, hogy a szemetet olyan magasra rakja a parton, hogy az ember nagyokat csodálkozik, hogyan került ilyen magasra egynémely tetemes farönk. Ez az az eset, amikor a szél is besegít az amúgy is magasan járó dagálynak. A predesztinálható vízszíntingás mellett erre is érdemes figyelni. Főként, ha éppen egy nagy vihar elől menekültünk ki a partra, akkor érdemes a szemét vonala fölé vinni a kajakokat, és rakni a sátrat. Ha valami csoda folytán tiszta parton ér minket a vész, akkor az első nem-tengeri növényzetet érdemes figyelni (leginkább fűféle lesz az).

Az árapály pontos okainak ismerete mellett arról kevés irodalom szól, hogyan is követhetjük annak változásait. Ha tudjuk mikor tetőzik, vagy van legalacsonyabban, persze nincs gond, de macera ezt számolgatni. Igazából pontosan követni képtelenség. A vitorlázók használnak éves hajózási almanach-okat, amik bazinagy és drága könyvek minden hasznos infóval, és térképekkel. Ez a kajakban nem igazán működik. Némely karóra vagy GPS szintén képes követni a változásokat, de ezek elég drága cuccok, és nem kizárt, hogy túra közben lemerülnek, vagy tönkremennek, beáznak (igen, volt, hogy a csoda vízálló GPS-ben nem láttam a képernyőt az üvegen belülről kicsapódó párától). Ahogy a navigációban a legszebb megoldás a térkép és iránytű használata, az árapály követésénél az árapálytáblázat. Ilyeneket sokszor lehet venni kikötőkben. Általában ki is rakják az aktuális hetit/havit némely vagyobb tengeri móló körül. A kajakos azonban ritkán indul kikötőből, valamint lehet, hogy különben sem érti meg az ottani táblázatot. Legjobb, ha magunknak készítünk árapálytáblát. Ehhez a neten jónéhány szoftvert lehet találni. Egyik kedvencem a Tide calc nevű programocska.

Tide calc

Ez az aprócska kis program, teltpítést nem igényel, bármilyen windowst futtató gépen elmegy, és képes évtizedekre előre kiszámolni az árapály változásait. Jelen verzió 2037-ig működik. Talán addigra írnak egy jobbat, szóval nem kell agódni, hogy utána mi lesz.

Különféle megjenenítési módokat ismer. Legegyszerűbb, az Óra (clock) mód, ami nem tesz mást, mint mutatja az aktuális tengerszintet, a középértéktől való eltérés formájában. A valósidejű mód (realtime) egy többórás ciklust jelenít meg a képernyőn, és ebben jelzi az aktuális állapotot. Az előzőhöz hasonló a grafikon mód (graph mode) azzal a külömbséggel, hogy itt tetszőleges időpont is ábrázolható. A dátum könnyen kiválasztható az alsó csúszka mozgatásával.

A program használatát érdemes a Preferences menüben kezdeni, és itt közölni vele, hogy miféle mértékegységeket, időzónát és színeket szeretnénk. Az alapbeálítás igazábol mindenből megfelel, szóval erről nem írnék sokat, csak annyit, hogy otthon játszani az időzónának jó, a “local” beálítás, ha viszont távoli vidékre mennénk, és az ottani viszonyok érdekelnek, akkor a “remote station” bálítás lehet a jó. Fontosabb a Földrajzi hely (Location…) beálítása. Itt egy elnagyolt térképen kattinthatunk a keresett célálomásra,  vagy a menükben álíthatjuk be a helyzetünket.  Elég a középső “only stations in country”  listában kiválasztani az országot, majd a megjelenő városokból a célhoz legközelebbit.  Fontos itt megjegyezni, hogy a számunkra oly kedves horvát partokon nincs referenciaállomás, csak alállomás, ami csak matematikailag létezik. Alapvetően a velencei állomásból számolják majdnem az egész Adriát. Ja, és ne lepődjön meg senki, ha Horvátország nincs a listában (ugye Croatia kéne legyen). Yugoszlávia még él és virul… 🙂 (ja a progi 2007-es)

Áttekintő módban (overview mode) látható az árapály váltakozása, és hosszútávú ciklusa. A sárga terület a nappalt, a kék az éjszakát jelképezi minden grafikusan ábrázoló módban, ami ebben az esetben a nap horizont alatti, illetve a feletti helyzetére utal, nem a valós sötétség beálltára.

Hasznos még, hogy a grafikus ábrázolásokon, ha az egér bal gombjával kattintunk valahova, akkor az kurzor mellet az X, azaz az idő tengelyen vett helyzetének megfelelő adatokat szövegesen is láthatjuk. A program ilyenkor kiírja, a tengerszínt mellett az adott napra vonatkozó napkelte, napnyugta, holdkelte és holdnyugta időpontokat is.

Hazai, nem extrém technomán kajakosoknak valószínűleg a sok szép grafikus mód mellett a leghasznosabb a naptár mód (tide calendar). Itt beálíthatunk egy adott időtartamot, amit a program szövegesen fog számunkra “árapályizálni”.

Napi módban (daily tides)  minden napra megkapjuk a nap és holdadatok mellett a napi két magas és alacsony vízállás idejét, és mértékét. Kalendárium módban a vitorlás almanachokhoz hasonó formát használ a program. Itt kevesebb a szöveg, több az infó. Ha hosszabb időtartamra kell adatsor, akkor ez a mód javallott, ha egy szimpla 1-2 hetes kiruccanáshoz, akkor a napi mód jobban használható. Így egy A4-es lapon elfér  1-2 heti adat, ami aztán mehet a vízhatlan térképtartóban a deckre. Meg kell még említeni az ‘Incremental tides’ módot, ami a pontos vízszíntet adja meg óránkénti leosztásban. Ennek kajakos számára nincs sok haszna. Főként kikötőkben, szűkebb átkelőkben közlekedő nagy merülésű hajók használják, ha valmiféle fura okból nincs a fedélzetükön egy brutális, mindenttudó hajózási komputer…

A program itt érhető el: http://wxtide32.com/