saintus összes bejegyzése

Túratervezés házilag

Szervezett túra

Megvan a felszerelés, magabiztosan ülsz a kajakban, ami arra megy amerre szeretnél menni. Ideje valami tengeri túrát összehozni. Node, mit-hogy-merre? Ez főleg a bátorságodtól, érdeklődésedtől, céljaidtól függ. Legegyszerűbb, ámde legdrágább megoldás egy szervezett túrára jelentkezni. Ha még nincs kajakod, szeretnél tanulni, vagy főleg az aktív pihenés, nyaralás vonz, jó megoldás lehet. (Legtöbbször) tapasztalt túravezetővel, kölcsönzött felszereléssel, egy előre megtervezett, így a vezető által jól ismert úton elindulni biztonságosabb, mint nekivágni az ismeretlennek. A társaság is biztosított, mivel a túrák csak elegendő számú jelentkező esetén indulnak. Bár jómagam soha nem vettem részt hasonló túrán, és a szándék sincs meg bennem, csak javasolni tudom az igazán kezdőknek, vagy azoknak, akik nem akarják a kajakozást komolyabban űzni és megelégszenek 1-2 túrával évente. Pláne, ha a saját kajak tárolása nem megoldható.

Fotó: W Brian Duncan

Szót kell ejteni viszont a szervezett túrák árnyoldalairól is. A kölcsön kajak olyan amilyen. Szervezőtől függ, hogy mekkora a választék, lesz-e mindenkinek megfelelő hajó, vagy csak 1-2 olcsó típust tartanak. Az evező hasonló kérdés. Sőt, talán még többet lehet rajta spórolni. Egy alunyeles műanyagtollú 1,5 kilós romboló 10 ezer alatt már megvehető, és túlél bármilyen bénázást, kövekhez csapkodást, míg egy jobbacska, kiló alatti üvegszálas lapát 30-40 ezerből jön csak ki, és az árak 100 ezerig meg sem álnak. Különösen egy edzetlen kezdőnek nagyon nem mindegy, mekkora súlyt kell emelgetni egy napig. A túraleírást is érdemes átolvasni alaposan. Mennyi lesz az evezés és mennyi az egyéb program? Ha szeretsz várost nézni akkor nyert ügyed van, de számolj vele, hogy a túra ára a kajakkölcsönzést ilyen napokra is magában foglalja.

Ott van még a „nomád túra” problémája. Rendes tengeri túrát igazából csak vadkempingezéssel lehet megoldani, mivel sehol nincs annyi kemping, hogy mindig pont a nap végén találj egyet. Érdemes tudni, hogy Horvátországban tilos vadkempingezni (Görög és Olaszországban is, csak ott nem veszik szigorúan).  Ha olyan dumával etet a túraszervező hogy „vannak spéci helyek, ahol szabad, amiket csak a túravezetők ismernek” akkor az kamu. (Az idézet valós.) Ha ilyen túrára jelentkezel, fontos előre tisztázni, hogy ha mégis megbüntetnének, (aminek azért nem túl magas a valószínűsége, mert ahogy tudom a kajakosokat általában békén hagyják) – ki fizeti a cehhet. Találkoztam már olyan túraleírással is, ami nemzeti park területére vitt, és a park ismertetőjében írásos engedélyhez kötötték még a part menti hajózást is. Persze azért azt is érdemes megjegyezni, hogy ha azért nem éritek el a kempinget, mert valaki elcsavargott, vagy nem követte a vezető utasításait, az más helyzet.

A lényeg tehát, hogy ha szervezett útra mész, akkor is érdemes tájékozódni, nem csak birkaként tartani a néppel. Esetleg hosszabbtávon egy jobbacska, szétszedhető lapátot beszerezni, és azt használni.

Saját túra


A túrázás másik (szerintem jobbik) módja, hogy az ember magának találja ki a túrát, szedi össze a szükséges információt, és olyanokkal vág neki, akik hasonló igényeket támasztanak az adott utazással kapcsolatban. Általában annak ellenére, hogy az ilyen saját szervezésű utakon jóval kevesebb felé oszlik a benzinpénz, nincsenek előre leszervezett diszkontárú étkeztetések és szállások, sokkal olcsóbbra ki lehet hozni, mint a szervezett utakat. A kis létszám miatt kevésbé problémás a vadkemping, magadnak főzni jóval olcsóbb, mint étteremben enni, saját kocsiba több csomag fér, így otthonról lehet vinni ennivalót. Az, hogy a kajak bérlését nem kell fizetni nem lehet tisztán előnyként leírni, mivel megvenni sem olcsó egy ilyen ladikot, de ha azt vesszük, hogy bérelni napi 5000, ha vezetést is kapsz mellé, akkor kb. napi 8000. Így egy jobbacska felszerelés ára is bejön 40 vízen töltött nap alatt.

Úticél


Legnehezebb talán azt eldönteni, hogy hova menjen az ember. Erre ötleteket sokfelől lehet kapni. Egyik megoldás, olvasgatni a szervezett túrák leírásait, és saját igényekhez szabva megvalósítani őket. Részemről évek óta olvasom, és mentem le szorgosan ezeket a leírásokat, hazai és külföldi oldalakról egyaránt, de még egyet sem csináltam meg közülük. Az én mentalitásomnak túlságosan „kultúr” táljakon visz a legtöbb, én viszont az érintetlen, természetközeli helyeket szeretem. Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor az év eseménye az „Utazás kiállítás” volt tavasszal, ahol a begyűjtött prospektusok alapján próbált kitalálni valamit az ember, a könyvesboltban kiolvasott méregdrága Lonely Planet könyvekkel kiegészítve. Ma az interneten szinte mindenre találni választ. Ha túraötlet kell, érdemes a Wikiloc.com vagy az Everytrail.com oldalakon nézelődni. Ide rengeteg GPS nyomvonalat töltenek föl, kategorizálva sportág szerint. Legtöbb közülük egynapos túra, de sok remek, képekkel, vízreszállási hellyel, táborhelyekkel megtűzdelt soknapos útvonalat is feltöltenek, és a GPS terjedésével egyre nő az elérhető nyomvonalak száma. Ha nincs is pont a kedvedre való, érdemes felvenni a kapcsolatot közelben túrázókkal, hátha tudnak jó tippeket adni. Mivel ezek alapvetően közösségi oldalak, az emberek nem csak menőzésből teszik fel a nyomvonalaikat. Sokaknak eleve az a szándéka, hogy meismerje az általa kedvelt helyen túrázókat, így lehet, hogy rögtön túratársra is szert teszel egy ilyen oldalon kereszül.

Ha megvan a túra célja, hasznos utánajárni a kiszemelt országnak a http://konzuliszolgalat.kormany.hu/ oldalon. A legfontosabb információk itt gyorsan elérhetőek. Ha valami komoly probléma van a célországgal, az kiderül. Fontos utánajárni a beutazási szabályoknak, vámszabályoknak (az élelmiszer bevitel sokfelé limitált vagy tiltott). Ha például Görögország felé tervezünk menni, jó ha van számla a kajakokról, mert a határokon mindent megtesznek egy kis csúszópénz érdekében. A kocsi papírjai mindenképpen legyenek rendben, és a biztosítótól kérj úgynevezett zöldkártyát. Ezt ingyenesen kiadják, és a kötelező biztosítást hivatott igazolni külföldön.


Útvonal


A túraterv kidolgozásához a legjobb barátod a GoogleEarth. Mielőtt nekiesnél a partvonal végigpásztázásának, mérd fel, mennyit tudsz evezni egy nap. Kezdetben ez valahol 20 km körül lesz, idővel pedig 40 kürül. Ennél többet csak gyakori edzések, és gyors kajak mellett merj bevállalni, mivel a csomagokkal tömött kajak sokat ront a napi távon, valamint ősi kajakos bölcsesség, hogy a szél mindig szemből fog fújni. Ha kitaláltad a napi kényelmes tempót, ezt szorozd fel a vizen tölthető napok számával, és meg is van a megtehető táv. Ezt GoogleEarth-ben a méricskélő eszközzel ki is mérheted, mire elég. Hasznos lehet, egy (-két) “viharnappal” is számolni, amikor nem tudsz evezni a rosz idő miatt. Különösen akkor, ha tényleg fontos, hogy időben hazaérj. Ezt ki lehet esetleg váltani azzal, hogy meghatározol magadnak egy “kényelmes” napi tempót, illetve egy maximális távot. Így tudod, mennyire tudsz majd rákapcsolni, ha az idő miatt valahol rostokolnod kell. Ez a módszer csak akkor bukik el, ha pont az utolsó nap jön a rossz idő.

Most, hogy megvan az útvonal is, hasznos végignézni a partot a lehető legnagyobb nagyításban a műholdképen, és találni kikötésre, alvásra alkalmas partszakaszokat. Ebben segít a Panoramio-s fotógyűjtemény, amit a GoogleEart-ben bekapcsolva láthatod, valójában mi van a magasból készült felvételen. Eleinte nem nagyon fogod látni, mi mit jelent, de ha sok fotót végignézel, és figyeled, az adott hely hogy néz ki az égből, idővel fotók nélkül is látod majd mi alkalmas kikötésre, és mi nem. Érdemes keresni a folyóvölgyeket, sekély öblöket (a víz alatt hosszan látszik az aljzat). Ha út vezet valahova, elképzelhető, hogy jó strand, cserébe lehet, hogy nem leszel egydül. Ha valami nemzeti parknak, védett területnek van jelölve, érdemes utánanézni, milyen szabályok vonatkoznak rá.

A part végigböngészése közben a megjegyzendő pontokat meg szoktam jelölni, és kapnak egy egyszerű nevet. Például ha alvóhely, akkor egy A-betűt, amit egy szám követ 1-5 ig, amivel minősítem, hogy szerintem mennyire tűnik jónak. Ha csak szükségmegoldásnak jó, akkor 1-est kap, ha biztos vagyok benne, hogy lesz alkalmas sátorhely, és nem lesz tele turistával, akkor 5-öst. Ha fotó is volt, ami alapján így gondolom, akkor F betű követi a számot. Azt nem állítom, hogy nem fogtam még mellé nagyon ezzel a módszerrel, de a partraszálások 90%-ában azt találtam a parton, amire számítottam. (Többé-kevésbé.) Ezen kívül hasznos megjelölni minden látnivalót, és napi kiszállásra alkalmas helyet, olyanokat, ahol azért nem táboroznál, mert mondjuk egy városi strand.

Oda kell figyelni, hogy a napi megtehető távokon belül legyen alvásra alkalmas hely. Ha nincs, érdemes más útvonalat választani. Sokszor az sem elég, ha van egy megfelelőnek tűnő hely, mivel lehet, hogy mégsem alkalmas a kiszállásra, mert mondjuk apálykor teljesen más a part, vagy egyszerűen csak rosszul láttad a műholdképen.

Térkép


Ha ez kész, el kell dönteni, hogy viszed magaddal az összegyűjtott információt. Ha rendelkezésre áll egy GPS, akkor nincs nehéz dolgod. Egyszerűen exportálod a GoogleEarth-ből, kml file-ba, majd importálod a GPS kezelőprogramjába. Ha erre nincs lehetőség, a GPSBabel nevű program át tudja alakítani a Google kimeneti file-ját bármire, amit a GPS meg tud emészteni.

Ha nincs GPS, vagy csak szeretnél valami alternatívát, legegyszerűbb, ha képernyőmentéseket készítesz az útvonal mentén, amiket kinyomtatsz. (Hasznos a képekről Photoshop-ban letörölgetni a felesleges részeket, pl. a nagy kék tengert, hogy ne fogyjon annyi tinta.) Hasznos nyomtatni egy nagyobb, áttekintő térképet az egész útvonalról, amin bejelölöd, hogy mely részletek vannak meg nagyobb méretben is.

Ha ennyi térkép nem lenne elég, akkor a Garmin féle Bluechart jó megoldás. A Homeport nevű megjelenítő programjával ezen is lehet tervezni, valamint a képernyőmentéses nyomtatás itt is jó megoldás lehet. Esetleg az olcsón megvásárolható Mapcapt nevű program (http://users.skynet.be/hofinger/MapCapt.html), ami óriási képeket tud készíteni bármilyen számítógépen megjeleníthető térképből. Részemről ez utóbbit használom évek óta. Sok országról elérhető topológiai térkép, ami hasznos, mivel esélyes, hogy gyalog is túrázz egyet, főként ha éppen nem felel meg az idő a kajakozáshoz. Az internet mindenképpen jóbarátod a térképek beszerzésében. Kicsit keresgélve például az egész horvát tengerpart tengerészeti térképe is megtalálható, illetve lényegében bármi, csak tudd hol és hogyan keresd.

Az árapály ismerete hasznos lehet, de az Adrián, Égei tengeren például nem igazán fontos. Északi vizek velé hajózva ellenben igencsak fontossá vállik. Szerencsére az internet telis-tele van árapály kalkulátorokkal. Okostelefonra is elérhető pár program, de az általam régen ismertetett TideCalc teljesen megfelelő. Megmondod hova mész, és mikor, az pedig kidob egy heti vagy havi táblázatot. Kinyomtatom és kész.

Mikor vagy egy rakás papír a kezedben, érdemes őket laminálni. Hosszútávra legjobb a Lidl-ben figyelni, és venni egy laminálógépet, és jó sok fóliát hozzá. Ápiszokban jóval drágább a fólia, ha meg oldalanként lamináltatsz valahol, az tényleg horror összeg. Az A4-es térképlapok lényegesen jobban használhatók kajakban mint a drága pénzért kapható tengerészeti térképek, és még a túrádhoz is pontosan igazodnak.


Időjárás


Az időjárás ismerete elég fontos egy kajaktúrán, pláne, ha nem egy nyári Adria-túráról van szó. A hosszútávú előrejelzések nem elég megbízhatóak, a helyit pedig nem biztos, hogy megérted, megaztán hozzájutni sem könnyű. Ha érted a helyi nyelvet, egy olcsó, egyszerű FM rádióval meg lehet oldani a problémát. Esetleg a rádióműsor áttanulmyányozásával lehet találni angolnyelvű időjárás jelentést. A szélről viszont ezek sem biztos, hogy elég részletesen beszámolnak. Az igazi megoldás egy tengeri VHF rádió beszerzése, amin angol nyelven lehet meghallgatni az aktuális tengeri előrejelzést. Ez viszont elég drága. Jóval olcsóbb egy ismerőst, családtagot megkérni odahaza, hogy naponta nézze meg az előrejelzést, és küldje el SMS-ben. Ehhez hasznos megállapodni valami kód-formátumban, hogy ne menjen el több sms arra, hogy leírja: “Holnap, 19-én délelőtt gyenge szél várható beaufort 2-es, nyugati, de déltől megerősödik 6-osra, 8-as befújásokkal, és délire fordul, esni is fog 4mm csapadék. Nagy hullámzást írnak, 3 méterest, de holnaputánra javul az idő, és egész nap gyenge lesz a szél.”
Jobb egy ilyen kód például: 19:6h S2n,12h S6-8d E4 H3 20: S1. Utánna még belefér pár szó az otthoniakról is.

Tengeri időjárásjelentést sokfelé találni, “wind, sea, weather” és az országnév keresőszavakkal. Ami nekünk bevált:

a skandináv vizekről: http://www.yr.no/hav_og_kyst/
Balti tengerről (finn rész): http://en.ilmatieteenlaitos.fi/marine-weather-and-baltic-sea
görög vizekről (+Adria): http://forecast.uoa.gr/gmap/

Ezeken az oldalakon általában régebbi mérési adatok is fent vannak, érdemes megnézni, hogy a korábbi években milyen idő volt a kérdéses időszakban.

Autó


A legtöbb túrára igaz, hogy jóval több kilómétert ülsz autóban, mint kajakban, így fontos megtervezni az autós utazást is. Manapság erre mindenképpen valami féle autós navigátor készüléket ajánlok. Okostelefonra jónéhány útvonaltervező-program elérhető, de olcsó autós navigátor készülékek is vannak szépszámmal. 15-20 ezer forintért beszerezhetőek. Nagyban megkönnyítik az életet, különösen, ha városokon is át kell evickélni. Van pár vicces hely ilyen szempontból. Egyszer véletlenül betévedtem kocsival Rigába. Ugyan ez 2004-ben volt, de abban a városban egyetlen olyan táblát nem láttam, ami azt jelezte volna, merre kell más városok felé menni. Az alapvető közlekedési táblákon és lámpákon kívül semmi információt nem találtunk. Persze egy egyszerű útlezárás, vagy terelés is könnyen tévútra visz, ha csak papíralapú térképpel vágunk neki a világnak.

Az útvonal megtervezésére eddig a legjobban a Nav n Go iGO programok váltak be, de a Google útvonaltervező is elég megbízható. Bár volt olyan, hogy utóbbi 4 zárt vasúti vágányon akart keresztülvinni, nem is túl régen. Másik hátránya ennek, hogy csak internet kapcsolattal működik, így külföldön drága lenne használni.

A vízreszállási hely megtalálása időnként a legnehezebb feladat. Itt kell majd hagyni a kocsit, és lehetőleg jól meg kell tudni közelíteni a vizet, hogy ne kelljen messziről hurcolni a felszerelést. Érdemes figyelni, hogy ingyenesen lehet-e parkolni, illetve nem kél-e lába a járgánynak a távolléted alatt. (Persze nekünk egy 27 éves roncsunk van, aminél inkább attól kell félni, hogy elviszik lomtalanításkor.) Jó megoldás lehet, mondjuk egy kemping, ahol a parkolás általában nem túl drága, esetleg a már korábban említett “helybeli túrázókkal” lehet egyeztetni, hogy ők mit javasolnak. Én eddig mindig találtam valami megoldást, még ha sokszor csak ott helyben is. A lényeg, hogy kommunikálj. Az emberek, bármilyen nyelvet is beszéljenek, megértik mit akarsz, és vagy egy kevés pénzért, vagy pusztán mert elképednek rajta, milyen őrült vagy, hogy azzal a keskeny műanyag izével vágsz neki a tengernek, segítenek megoldani a problémádat. Hosszabb túránál érdemes egy cetlit hagyni a kocsi ablakában, hogy ne küldjék rád a mentőhelikoptert (tapasztalat).

Szinte feleslegesnek látom, hogy a kajakok szállításáról is szóljak, mert gondolom valahogy hazavitted a hajód, meg voltál már vele itt-ott, de egy autópályán elrepülő kajak elég sok problémát tud okozni, valamint felém is szállt már autópályán egy csokor evező, szóval leírom: Hosszú útra a kajakot minőségi tetőcsomagtartóval, megfelelően, erős hevederrel rögzítve vidd csak, és az evezőket is így kösd le. Tetőcsomagtartón soha, semmire ne használj gumipókot. Minőségi heveder az, ami nem pár száz forint a Tescóban. Ahol a kajakot vetted elég valószínű, hogy lehet kapni hevedert is. Ami jó, az pl: Yak, Prijon, RTM, Thulle… Az olcsó, Tesco szintű hevedernél találtam olyat, amit el tudtam tépni a meghúzással, eltörött a csattja, szétmállott a varrás. Nem éri meg kísérletezni. Hoszabb útra mindenképp kösd le a kajak orrát és farát a vonószemekhez vagy lökhárítóhoz. Több kajakot egymással is köss össze. Indulás után, az első benzinkútnál állj meg, és húzz meg újra minden hevedert, és 1 óra után ismét. Tankolásoknál se feledkezz meg az ellenőrzésről. Ugyanez vonatkozik a tetőcsomagtartó rögzítésére is. Paranoidnak tűnhet a dolog, de elég nagy erők hatnak már 100 km/h körül is, valamint a napon a kajakok összébb nyomódnak, esőben a hevederek kinyúlnak, a rázkódástól a csavarok lazulnak.

Társaság


Eljutottunk tehát oda, hogy tudod merre mész, hol alszol, milyen idő várható. Nagy megepetés már nem érhet. A “Mit tegyek a kajakba?” kérdésre egy későbbi cikkben térnék ki, ez már úgyis rémesen hosszú lett. Ami még fontos, hogy ne egyedül vágj neki a tengernek. Ha a saját környezetedből senkit nem tudsz elcsábítani az útra, ami mondjuk reális, ha figyelembe vesszük, hogy kajakot, evezőt, sátrat, mindenfélét kell venni egy ilyen túrához, nézz körül a neten. A hazai kajakos közösség egy része az Index.hu Tengeri kajak fórumán szerveződik. Itt mindenképp érdemes körülnézni társak után kutatva. Kis keresgéléssel találsz más hazai kajakos társaságokat is, illetve megfelelő nyelvtudás birtokában külföldi fórumokon is körül lehet nézni. Hátha más is tervez hasonlót.

CC – “Túratervezés házilag tengeri kajakosoknak  by saintus is Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike.
A cikk az eredeti formájában szabadon terjeszthető, másolható, a forrás és a szerző megjelölésével.

Kommunikáció – Bárhonnan bárkivel kajakosoknak

Néha úgy érzem, még nem jutott el mindenkihez az “információs társadalom” kifejezés lényege. Magunk mögött hagytuk már a 21. század egy kilencedét és a mobiltelefonok, műholdak és mindent átölelő internet korában még mindig megeshet olyan, hogy egy kiváló kajakos elveszik a tengeren, egy recsegő rádióüzenetet maga után hagyva, amiről napok múlva derül csak ki, hogy segélykérés volt. Amikor már késő. Még médiaszenzáció, ha valaki az óceánról nem küld üzenetet napokig, és az átlagember nem is tudja, hogy hozzáértő szemmel, ez inkább azokkal a régi gyerekcsínyekkel hasonlítható össze, amikor azt mondtuk, egy késői hazaérkazés után, hogy nem működött egy utcai telefon sem, vagy hogy az összes aprónknak lábakélt. (Utóbbi velem meg is esett, bár az aprópénz útja és pozíciója jól leképezhető volt valójában.)

Kommunikáció – Bárhonnan bárkivel kajakosoknak bővebben…

A kajakok stabilitásáról egyszerűen.

írta:Pethő László 2009.07.08

Kajakos körökben talán ez a téma a létező legjobb gumicsont. A legtöbben azt hiszik, értenek hozzá és tisztában vannak vele mit jelent az a néhány egyszerű fogalom, mint elsődleges és másodlagos stabilitás, és úgy alapvetően el tudják dönteni, hogy egy kajak stabilitása számukra megfelelő-e. Rajtuk kívül vannak azok, akik rengeteget tudnak a kajakok stabilitásáról, és tisztában vannak azzal a seregnyi bonyolult számítással megadható értékkel, amelyek egy kajakot jellemeznek. Ők sajnos csak a kajak 3D modellje segítségével tudnak kajakot választani. Nekik rossz.  Az előbbi csoport módszere igazából teljesen megfelelő, de az utóbbi „misztifikátorok” miatt mindig kétségeik vannak.

A kajakok stabilitásáról egyszerűen. bővebben…

Ruházat – Jonathan Hanson -Complete Sea kayak touring

Fordította: saintus

Túl a divaton

A Sea Kayaker magazin rendszeresen beszámol kajakos balesetektől — a pusztán kínostól a végzetesig — azzal a szándékkal, hogy tanulságul szolgáljon másoknak, különösképp azoknak közülünk, akik felismerik saját elővigyázatlanságukat az áldozatok tapasztalataiban. Ezen balesetek közvetlen okai sokfélék lehetnek a széltől a hullámokon, áramlatokon át, piros motorcsónakokig. Ellenben azokat a tényezőket, melyek a kissé megszeppent kajakossal készült interjút elválasztják a gyászjelentéstől, szinte mindig vissza lehet vezetni arra a két dologra, hogy az elhunyt nem viselt mentőmellényt vagy nem volt rajta a vízbe eséskori hipotermiát kivédő ruházat.

Ruházat – Jonathan Hanson -Complete Sea kayak touring bővebben…

Kajaktúra felszerelés kiválasztása – Az alapok


Ha a kajakozásnak nem pusztán a  „kimegyek a Dunára tekerni  egy órát” illetve az adriaparti kempingből tett félnapos kis strandolásos oldalát akarjuk gyakorolni,  akkor a kajak-evező-mentőmellény szentháromságon kívül szükségünk lesz más cumókra is. Igen a mentőmellényt inkább csak azért írtam bele, hogy három legyen a tárgyak száma és így frappánsan tudjam zárni a mondatot. Tudom, hogy ez az a felszerelési tárgy, amit mindenki utoljára vesz meg, és akkor is a legolcsóbbat a sportteszkóban, de igazából bele kellene tartozzon a három esszenciális evezős felszerelés közé. Lényeg, hogy ha megvan az a néhány alapdolog, ami a vizen való haladáshoz kell, jön az amit bele lehet rakni a megvásárolt rakterekbe.

Kajaktúra felszerelés kiválasztása – Az alapok bővebben…

Tengeri Kajak: Hogyan kezdjem – II. Rész: Az evező

Ha sikerült kajakot vásárolni, érdemes elgondolkodni valamin, hogy haladni is tudjunk vele. Evezőt sokfélét kapunk, sokféle áron.  Kis szerencsével 6-7 ezerért már lehet kapni, de 100 ezer környékén is van választék. Alapjában véve nem szabad ezen spórolni, mert van olyan fontos a biztonság és kényelem szempontjából is, mint maga a kajak. Tengeri kajakozáshoz kicsit másként kell választani mint más evezési formákhoz.

Tengeri Kajak: Hogyan kezdjem – II. Rész: Az evező bővebben…